Jön a tavasz, itt lesz újra. A tapasztalt utazók közül sokan tudják, hogy talán ez a legkellemesebb évszak Észak-Afrika legnyugatibb országának, Marokkónak felkeresésére. De mit is kell tudnunk Marokkóról? Az alábbi összeállításban dióhéjban bemutatjuk Marokkót, továbbá, hogy mit kell tudnunk az országról és lakosairól, mire is számítsunk utazásunk során.

A legtöbb turista figyelmét a Marokkó királyi városai című programok hívják fel. És valóban a királyi városok az ország legfőbb látnivalói. Marokkó egykori fővárosai, a zöld, fehér és barna színekben pompázó Meknes és Fez az ország északi felén találhatóak. Főként Fez ismert hatalmas kültéri cserzőműhelyei miatt, amelyekben teve-, marha- és kecskebőrt készítenek ki immár a római idők óta. A mai főváros, Rabat is királyi város, de csak a francia gyarmatosítók tették az ország adminisztratív központjává. Legfőbb nevezetessége a 44 méter magas Hasszán-torony, amellyel a világ legmagasabb minarettjét akarták megépíteni, de csak eddig a magasságig jutottak. Marokkó legismertebb és egyben legnagyobb városa Casablanca, bár sok látványossága nincs a közel hárommilliós metropolisznak. A hatalmas, mintegy 200 milliárd forintnak megfelelő összegből megépült II. Hasszán-mecset mégis a turizmus egyik fellegvárává teszi. Marrakech a legdélebbre fekvő a királyi városok közül, az Atlasz hegyláncai magasodnak fölé. A kontrasztok városa: a 11. századi vörös óváros, a Világörökséghez tartozó Medina éles ellentétet képez a modern francia városrésszel.

A főbb városok megtekintése után érdemes kirándulni egyet a Magas-Atlasz óriási hegyvonulatai közé, hiszen itt tör az égbe Észak-Afrika legmagasabb pontja, a Dzsebel Toubkal (4165 m). Innen szinte már csak egy ugrás a végeláthatatlan sivatag, a Szahara. Az óceánparti üdülővárosban, Agadirban kipihenhetjük az eltelt napok fáradalmait, és utunk végén érdemes még ellátogatni Ait Benhaddout-ba. Ez Marokkó Hollywoodja, olyan ismert filmeket forgattak itt, mint A Nílus gyöngye, A múmia és a Gladiátor.

Időjárás

Az ország fekvésének köszönhetően éghajlata is meglehetősen változatos. A Földközi-tenger partvidékén mediterrán klímával kell számolnunk, a Magas-Atlasz hegyei között nyáron sem ritka a havazás, tőle azonban alig pár kilométerrel délre már a Szahara forró, száraz, sivatagi éghajlata uralkodik. Az Atlanti-óceán partvidékén a hatalmas víztömeg mérsékli a forróságot. Mindezek következtében Marokkóban lényegében csak két évszakról beszélhetünk. Az egyik novembertől áprilisig uralkodik. Ilyenkor hűvös, változékony, afrikai viszonyokhoz képest csapadékos az időjárás. Ezt követi a száraz, meleg, időnként és helyenként forró évszak.

Időeltolódás: -1 óra a magyar időhöz képest

Nyitva tartás

Mediterrán országról lévén szó nem meglepő, hogy a marokkóiak is szeretnek a forró délutáni órák idején sziesztázni. Ilyenkor sok üzlet zárva van. Iszlám országról lévén szó itt a hivatalos pihenőnap a péntek. Ramadán idején minden korábban zár a megszokottnál - ha egyáltalán kinyit.

Közlekedés

Marokkó jó úthálózattal rendelkezik, itt is a jobb oldalon vezetnek. Ha hegyi vagy sivatagi túrára indulunk, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű üzemanyagot és ívóvizet. A vasút minden nagyobb várost összeköt. A harmadosztály zsúfolt, az első osztály viszont légkondicionált. Marokkóban is érvényes az Interrail-kedvezmény. Az ország legfőbb közlekedési eszköze a távolsági autóbusz. A belföldi légi forgalom összeköti a nagyobb városokat, de még európai összehasonlításban is drága.

A városokon belül két fajta taxit vehetünk igénybe. A Petit Taxi 3 személyes, Grand Taxi inkább iránytaxiként működik. Bár egyik sem drága, indulás előtt jobb, ha megalkuszunk a viteldíjban. Ha van bennük taxióra, a viteldíj 10 százalékát illik borravalóként adni.

Közbiztonság

A Magyar Külügyminisztérium honlapja közepesen veszélyesnek minősíti Marokkót. A rendőri és csendőri jelentét gyakorlatilag állandó a fontosabb idegenforgalmi központokban, és ez garantálja a megfelelő közbiztonságot. Azonban mégis magas a zsebtolvajlások aránya. A magas munkanélküliség miatt sokan a turistákban látják az egyedüli jövedelemforrást: ez jobb esetben önjelölt idegenvezetők, rosszabb esetben kéregető koldusok formájában nyilvánul meg.

Kábítószer

Észak-Marokkó különösen ismert kiterjedt hasistermesztéséről. Nem ritkaság, hogy turistáknak kedvező áron ajánlják a helyiek a különböző kábítószereket. Azonban kábítószerügyekben a marokkói hatóságok kíméletlenek: az első fokon kirótt büntetések azonnal jogerőre emelkednek, perújrafelvételre csekély a lehetőség. A helyi börtönviszonyok katasztrofálisak, és nincs jogi lehetőség, hogy a Marokkóban elítélt magyar állampolgárok Magyarországon töltsék le börtönbüntetésüket.

Étkezés, specialitások

A marokkóiak nemzeti eledele a kuszkusz. Egykor a szegények eledele volt, hiszen nem volt más, mint keménybúza dara, amire csak egy kis ürüfaggyút olvasztottak. Időközben azonban polgári, sőt ünnepi fogássá vált, hiszen ma már zöldségfélékkel, szárnyas- és vadhúsok nemesebb részeivel is tálalják, amiket hagyományosan a dara alá szoktak rejteni (európai szemnek persze kedvesebb, ha ezek vannak felül, tehát mi így kapjuk). A dara kókusszal, mazsolával vagy mandulával keverve édességként is az asztalra kerülhet.

Jellemző fogás továbbá a tajine, amely egy jellegzetes, csúcsos edényben készül. A tajine szó azonban szintén csak gyűjtőfogalom, az alapanyagok választéka hihetetlenül széleskörű. Ez egyfajta gulyás, egytálétel, melyben a legkülönfélébb húsok és zöldségek párolódnak együtt.

A jellegzetesen utcai fogásnak számító pastilla lényegében egy egyszerű leveles tészta, melynek rétegeit különböző húsokkal vagy zöldségekkel töltik meg.

Az ürühús nagyon kedvelt Marokkóban. Sült változata a méchoui, az ünnepi étkezés szinte elmaradhatatlan kelléke. A choua főtt, köménnyel fűszerezett ürühús, a kebab pedig az általunk is ismert nyársonsült. A kaftához megdarálják és az ebből készült apró golyókat kisütik.

A levesek közül kiemelkedik a harira, a sűrű, tápláló, csíráztatott árpából, aprított húsból és valamilyen hüvelyesből (csicseri borsóból, babból vagy lencséből) készült leves.

Az ország legkedveltebb itala a borsmenta tea, amely - bármilyen meglepő is legyen sokaknak - valóban hűsít a melegben.

Alkohol

Feltétlenül vigyünk magunkkal ide is egy üveg tömény szeszes italt a lehetséges gyomorrontás elkerülésére. Minden étkezés előtt és után egy kortyocska whisky csodát tud tenni gyomrunkkal.

Víz!

Csak palackozott ásványvizet fogyasszunk, még a fogmosáshoz is azt használjunk!

Öltözködés

Habár Marokkó nem számít a bigott muzulmán országok közé, de ajánlott itt is, hogy viselkedésünkkel és öltözködésünkkel tartsuk tiszteletben a helyi szokásokat és hagyományokat. A meleg és tűző nap miatt javasolt a szellős pamut ruházat illetve kalap viselete, és persze a fényvédő krém használata. Javasoltak a rovar- és szúnyogriasztók is az esetleges betegségek elkerülésére. Az óceán partján, a hegyekben, sőt a sivatagban is naplemente után lehűl a levegő, vigyünk magukkal pár melegebb ruhadarabot is.

A helyiek

Marokkó muzulmán ország, a lakosság 20 százaléka arab, a maradék 80 százalék berber. Az egykor oly sok nomád törzs mára már zömében letelepedett, és megélhetését a mezőgazdaságban illetve a turizmusban keresi. A lakosság mintegy egyharmada 15 év alatti.

A hivatalos nyelv az arab, mellette a berber nyelvek, a kereskedelemben és üzleti életben a francia, északon pedig a spanyol nyelv a használatos.

Baksis

Mint szinte az összes arab országban, Marokkóban is a borravaló a dolgok mozgatórugója. Az éttermi, kávéházi árak nem tartalmazzák a kiszolgálás díját, ezeken a helyeken és a taxinál általában 10-15 százalék a borravaló mértéke. Ha marokkói tartózkodásunkat gördülékennyé akarjuk tenni, gyakorlatilag mindenkinek illik adni valamennyit, aki szolgálatot, szívességet tett nekünk, vagy ő legalábbis úgy véli. Ez terjedhet 1 dirhamtól 20 dirhamig, de lehet még ennél is több.

Pénz

Marokkóban a hivatalos pénznem a marokkói dirham (MAD), 1 dirham pedig 100 marokkói frankot (mfrs) ér. Be- és kivitele tilos, de külföldi valutánál nincs korlátozás.

Vízum

Marokkói látogatásunkhoz nem szükséges vízum, de beutazáskor útlevelünknek még legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie. Magyar állampolgárok 3 hónapos tartózkodásra jogosító pecsétet kapnak minden határátkelőnél.

Diplomáciai képviselet:

Vásárlás

Casablancában van a világ egyik legnagyobb bazárja, de a többi városban sem panaszkodhat a vásárolni szándékozó látogató a csekély kínálatra. Főként a hagyományos arab kézművestermékek érdemelnek figyelmet, mint a bőrdísz-, réz- és ezüstművesek alkotásai, továbbá szépek az intarziás fatárgyak és -bútorok. A szőnyegszövők műhelyeiben is csodás darabokra bukkanhatunk, megfizethető áron. A különleges fűszer- és teakeverékeken túl különleges babkávéhoz is hozzájuthatnak a finom ízek kedvelői.

A marokkói fényképeket Balogh Krisztinának köszönhetjük.