Tűzforró latin ritmusok, sok-sok barna bőr, gyönyörű lányok, káprázatos jelmezek, véget nem érő mulatozás. Ez Rio de Janeiro és a brazil karnevál. Ha karnevál, akkor Rio. Ha Rio, akkor karnevál. A brazil város és a karnevál fogalma szinte teljesen összemosódott. Ilyenkor állni látszik a mindennapok élete, minden a karneválról szól, mindenki a karneválra összpontosít. Ez az igazi nagybetűs ünnep minden brazil számára.

A brazíliai karnevál portugál illetve afrikai eredetű. Az Azori-szigetekről érkezett portugálok az Entrudo, azaz a farsang alkalmából vizel spriccelték le egymást, majd lisztet, festéket és sarat szórtak egymás arcába. Később ehhez a feketék adták a ritmust, a zenét és persze a táncokat. Azonban az Entrudo gyakran ért véres véget, ezért 1853-ban betiltották. A mai karnevál Rióban született. 1855-ben a Karneválok Barátai Kongresszusa nevű csoport a város utcáin zenés-kosztümös felvonulást szervezett.

Hivatalosan a karnevál a hamvazószerda előtti négy-öt nap eseménye, hiszen a böjt alatt minden mulatozás tilos (bár a karnevál eredményhirdetése és a győztesek felvonulása már a böjt idejére esik). A karnevál első napján, pénteken este Farsang hercege, azaz Rei Momo bevonul Rióba és átveszi a város kulcsait. Ezt elegáns bálokon ünneplik még aznap és másnap este. Szombaton már jelmezes utcabálok is vannak, melyek igazi csúcspontja vasárnap este jön el. A sambodromón, tehát a hivatalos versenypályán vonulnak fel az első osztályú szambaiskolák, és mutatják be erre az estére készített, és egy álló éven át gyakorolt produkciójukat. A legjobb jegyek - borsos áruk ellenére - már hónapokkal korábban elkelnek

A szambaiskola csak nevében iskola. Ezek tulajdonképpen klubbok, az egykori karneváli társaságok utódai. Eleinte családi alapon jöttek létre, ma már inkább lakókörzeti alapon szerveződnek. A tagok egyetlen foglalatossága és szenvedélye a következő évi karneválra való felkészülés. Az év során kitalálják és felépítik a következő karnevál produkcióját: megbízzák a zeneszerzőt, elkészítik a koreográfiát, a jelmezeket és alaposan begyakorolják az egészet. Céljuk a győzelem, hiszen csak ekkor térülhet meg a befektetett pénz. Ne feledjük, a részvétel komoly anyagi terhet jelent az iskola tagjainak, akik zömében a szegény rétegekből kerülnek ki. De szerintük a karneválért semmi áldozat nem túl nagy.

Az egyes iskolák élén a szambaiskola vezetőiből álló előőrs, a Comissáo de Frente halad, őket követik az allegorikus kocsik. Minden iskola egy adott, a brazil történelemből és kultúrából merített témára építi felvonulását. A választott témát megjelenítő, gazdag díszítésű kocsikon vonulnak az iskola "sztárjai", a destaques, a leggazdagabb jelmezekbe öltözött szambisták. Mindenki jelmezben van, tarka, csillogó ruhákban, fejükön néha többkilós, csodás tollkölteményekkel. A jelmezekre általában a lengeség a jellemző, hiszen Brazíliában ekkor nyári meleg van. A tánchoz több száz ütőhangszer, a bateria szolgáltatja a ritmust. A szambát külön erre az alkalomra írják.

A színpompás felvonulás verseny is egyben. A dicsőség mellett a győztesek díja pedig fedezheti az iskola teljes évi költségvetését. A pontozásról szakavatott zsűri gondoskodik, tagjai számos szempont alapján minősítik az egyes iskolákat. Az eredményhirdetés már jócskán a böjt idejére esik, azonban ez nem tartt vissza senkit sem, hogy megtartsák a győztesek újboli felvonulását. Ezt követi a karnevál legelőkelőbb eseménye, a gálabál, amelyre egy belépő - asztalfoglalás és fogyasztás nélkül - több száz dollárba kerül, s a részvétel a carioca társadalom egyik legfontosabb státuszszimbóluma.