Megnyílt az új Akropolisz Múzeum Athénben. A több mint négyezer antik darabból álló gyűjteményt idén a látogatók mindössze egy eurós jelképes belépti díjért tekinthetik meg. A 25 ezer négyzetméteres múzeum naponta 10 ezer látogatót fogadhat. A Bernard Tschumi svájci építész nevével fémjelzett épületnek három fő- és két közbülső szintje van, üvegfelülete 1200 négyzetméter. Itt végre méltó környezetben és természetes fényben láthatjuk az Akropolisz egykori díszeit. A 130 millió eurós építkezés több mint tizenegy évig tartott, tiltakozások és hosszas bürokrácia akadályozta a projekt megvalósítását. A megnyitón Karolosz Papuliasz görög elnök reményét fejezte ki, hogy végre visszatérhetnek hazájukba a londoni British Museumból az ún. Elgin-márványok is, amelyekért Athén már évtizedek óta harcol Londonnal.

A Parthenon frízei 12 méter magasságban voltak, a párkány alatt - részletei lentről alig voltak kivehetők. Sokáig tartotta magát az a feltételezés, hogy a több mint 152 méter hosszú fríz a Panathénaia szertartásos díszmenetnek a megjelenítése - az ábrázolások egy része alá is támasztja ezt. Néhány más jelenet John Boardma professzort arra a következtetésre vezette, hogy a domborműveken a Kr.e. 490-ben a marathóni csatában elesett 192 görög hős látható. Athéné mellett a frízeken az összes többi isten is megjelenik: tehát valószínűleg a marathoni győzteseket mutatják be az olümposzi isteneknek. A frízek több mint felét a 19. század elején Lord Elgin Londonba vitette, és 1816-ban a British Museum megvásárolta. Elgrin volt a konstantinápolyi angol nagykövet és aggódott az ókori görög emlékek elpusztulása miatt. A költő Keats azonnal felkereste a múzeumot és a frízek ihlették az Óda egy görög vázához c. műve megírására.

Athén régóta szeretné visszakapni a márványfrízeket, hivatkozva arra, hogy azokat a britek egész egyszerűen "eltulajdonították". London is a magáénak vallja az értékes antik szobrokat és domborműveket. Arra hivatkoznak, hogy egyrészt Londonban bárki ingyenesen megtekintheti őket, másrészt ha egykor Athénban maradtak volna, már rég elpusztultak volna, hiszen akkor még senki és semmi nem védte őket. London harmadik érvét, azaz hogy Athénban nem voltak méltóak a körülmények a frízek bemutatására, immár elfeledhetjük az új múzeum megnyitásával.